A korrózióvédelem témakörében beszélhetünk passzív (pl. védőbevonatok), ill. aktív (korrózióálló alapanyagok) korrózió védelemről.
Az ausztenites rozsdamentes és saválló acélok, úgy, mint az A2 és A4 csavar-alapanyagok, ötvözőanyagaik (Cr, Ni, Ti, Nb, Mo, stb.) miatt az “aktív” korrózióvédelem kategóriájába tartoznak.
Ezek a rozsdamentes és saválló acélok legalább 16% krómot (Cr) tartalmaznak, és ellenállnak az oxidáló anyagoknak. A króm (Cr), és szükség szerint más ötvözők tartalmának növelése, úgy, mint a nikkel (Ni), molibdén (Mo), titán (Ti) és nióbium (Nb) növelik a korrózióval szembeni ellenállást. Ezek az adalékanyagok az anyag mechanikai tulajdonságaira is hatással vannak, melyet a használattól függően tapasztalhatunk. Egyéb ötvözők alkalmazására csak a mechanikai tulajdonságok további javítása (pl. nitrogén, N) vagy a szennyeződések eltávolítása céljából (kén, S) kerülhet sor.
Az ausztenites rozsdamentes és saválló acélokra általában véve nem jellemző a mágnesezhetőség, ennek ellenére a hidegalakítás során az anyag felkeményedik, és tartósan fel is mágneseződhet. Ez a korrózióval szembeni ellenállására azonban nincs hatással.
A gyakorlatban a rozsdamentes illetve saválló acélok is különféle módokon korrodálódhatnak, melynek leggyakoribb formái az ábrán láthatók. Az egyes esetek részletesebb ismertetése pedig alább olvasható:
- a.A felületen megjelenő korróziófajták, pl.:
- korróziós fertőzés
- felületi korrózió
- helyi korrózió
- b.kontakt korrózió
- c.feszültség- és
- d.mechanikai tényezők
01Korróziós fertőzés
Amikor szénacél (“normál acél”) részecskék tapadnak rozsdamentes vagy saválló acél felületre, akkor azok jelenlétében előbb rozsdafoltok alakulnak ki, majd oxigénnel érintkezve kiterjedt rozsda keletkezhet. Ha ezeket a területeket nem tisztítják meg, vagy távolítják el, akkor ez az ausztenites acél helyi, elektrokémiai korrózióját okozhatja.
Kialakulásának lehetséges okai:
- olyan szerszámok használata, amelyeket korábban szénacélnál is használtak
- sarokcsiszoló használata során, vagy hegesztés közben képződő izzó fémrészecskék lerakódása
- rozsdás fémtárgyak (pl. rozsdás vasdarabok, csavarok, edények stb.), amik valahogy kölcsönhatásba kerülnek a rozsdamentes vagy saválló acél felületével
- vízzel rámosódó szénacél részecskék…
02Felületi korrózió
Ez az az állapot, amikor a felület egyenletesen rozsdásodik. A megfelelő alapanyag kiválasztásával kiküszöbölhető. Az acélok különböző vegyi anyagokkal szemben mutatott ellenállóságára vonatkozó laboratóriumi teszteredmények érhetők el, mégpedig azok koncentrációjának és hőmérsékletének figyelembevételével.
03Helyi korrózió
A felületen korróziós foltok, lyukak vagy üregek láthatók. Kialakulhat pl. klórtartalmú anyagok páradús vagy fröcsköléses terében (pl. medencék körül). Különböző szennyeződések illetve rozsda lerakódásai is kiválthatnak helyi korróziót, ezért a kötőelemeket rendszeresen meg kell tisztítani az ilyen lerakódásoktól.
04Kontakt korrózió
Amikor különböző összetételű fémek között közvetlen érintkezést hozunk létre nedves környezetben, akkor elektrolit jön létre és megjelenik a kontakt korrózió, melyben az anód (a pozitívabb oldal) roncsolódik.
Ennek elkerülése érdekében az alábbiakra ügyeljünk:
- Kerüljük el az elektrolitos közeg kialakulásának lehetőségét
- Szigeteljük a érintkezési pontokat gumival, műanyaggal vagy egyéb bevonattal, megakadályozva a különböző pontenciállal bíró fémek közvetlen érintkezését
- Kerüljük az eltérő anyagok kombinációját ahol csak lehetséges, így többek között a csavarokat, anyákat és alátéteket igazítsuk minőségben a csatlakoztatott szerkezeti elemek anyagához
05Feszültségkorrózió
Az anyagok hegesztésekor kialakuló belső feszültség is okozhat korróziót. Ez a fajta korróziós jelenség leginkább olyan ipari környezetben figyelhető meg, ahol az anyagok jelentős mechanikai húzó- és feszítő erőhatásoknak vannak kitéve.
Az ausztenites acélok klórtartalmú közegben különösen érzékenyek a feszültségkorrózióra. Ebben a tekintetben a hőmérsékleti tényező kiemelt jelentősséggel bír, 50°C például már kritikus tartomány.
06Mechanikai korrózió
Mechanikai megmunkálás során, például fúrás, csiszolás, köszörülés vagy más hidegalakítás során érintett területeken, ahol sérül az ausztenites acélt védő felületi oxidréteg, ott megjelenhet a rozsda. Kiküszöbölésére javasolt megoldásokat nyújtanak a passziváló szerek, amelyek felgyorsítják a felületi oxidréteg helyreállítását.
Vélemény, hozzászólás?