Mi a lánc? Milyen típusokat különböztetünk meg, és hol lehet ezeket felhasználni?
Ezekre a kérdésekre kaphat választ, ha elolvassa cikkünket. A lánc mechanikai értelmezése szerint nem más, mint egymásba fűzött gyűrűk, vagy tagok együttese, melynek mindegyik gyűrűjébe, vagy tagjába legfeljebb csak két másik gyűrű, vagy tag kapcsolódik. A láncok különböző típusait elsősorban erőátviteli, másodsorban, pedig rögzítési, biztonsági, illetve díszítési célokkal használjuk.
A következőképpen csoportosíthatjuk a láncokat:
- Csapos lánc (Gall-lánc)
- Hüvelyes láncok
- Görgős láncok
- A gyakorlatban használt, nem szabványosított típusok
Csapos lánc (Gall-lánc):
Edzés nélküli hevederekből áll, melyeket nagyobb szilárdságú, edzett, tömör csapok kötnek össze lánctagokká. A csapok végeit szegecseléssel, nagyobb átmérőknél pedig alátéttárcsával és sasszeggel biztosítják. Szerkezetük egyszerű, darukon teheremelésre, húzópadokban az alakított munkadarab mozgatására használatosak. Mint lánchajtások, csupán kis sebességnél (<0,3m/sec-ig) használatosak.
d: a csapok legnagyobb átmérője
dcs: a csapok hevederbe nyúló átmérői
d3: a csatlakozó vég furatátmérője
b1: a hevederek közti belső távolság
f1: a kötőcsap végeinek távolsága láncközéptől
f2: a csapvégek távolsága láncközéptől
g: a hevederek legnagyobb szélességi mérete
s: egy heveder vastagága
t: osztás
Hüvelyes láncok:
Főként durva üzemű hajtásokhoz használatosak. A láncban kétféle heveder van. A belső hevedereket a hüvelyekre, a külső hevedereket, pedig a csapok végeire sajtolják, és a sajtolt illesztéseket elfordulás ellen lemunkált, párhuzamos síkfelületekkel biztosítják. Amikor a lánc a hajtókerék forgó mozgását átveszi, a külső hevederbe rögzített csap és a belső hevederbe rögzített hüvely nagy felületen érintkezik egymással, következésképpen a csapokra ható terhelés lényegesen kedvezőbb eloszlású, mint Gall-láncoknál. Ilyen típusok például a csapos hajtó- és vonóláncok.
d: legnagyobb átmérő
b1: a hevederek közti belső távolság
f1: a kötőhüvely végeinek távolsága láncközéptől
f2: a hüvelyvégek távolsága láncközéptől
s: egy heveder vastagsága
t: osztás
Görgős láncok:
Nagyobb erőátvitel és láncsebesség esetén (15 m/s-ig) görgős láncok használatosak, amelyek szerkezete hasonló a hüvelyes láncokéhoz. Kilazulás ellen a csapszegeket és a hüvelyeket a lánchevederekbe való szoros illesztésük biztosítja. A hüvelyek belső hevederek által közrefogott részeire, amelyek a lánckerék fogaival érintkeznek, egy-egy laza illesztésű görgőt húznak fel, így a lánc a fogakon nem súrlódik, hanem gördül (súrlódás csak a láncon belül, a hüvely és a görgő között van). A görgős láncok kétféle minőségben készülnek: a) a közönséges lánchajtások számára kisebb szilárdságú ötvözetlen, b) a nagyobb sebességű és teljesítményű hajtások számára, pedig nagy szilárdságú ötvözött acélból. Az ötvözött acélok esetében kisebb keresztmetszet engedhető meg, ebből adódóan folyómétersúlyuk kisebb. A tagok szilárdabbak, így azonos hajtási sebességnél nagyobb kerületi erő engedhető meg. Ilyenek például a görgős vonólánc és a futógörgős vonólánc. Nagyobb kerületi erők átvitelére két- és háromsoros kivitelű lánchajtás is készül, pl. háromsoros görgős lánc. Ha nagyobb erőhatás esetén háromnál több sorra van szükség, akkor két darab, két- vagy háromsoros láncot helyeznek el egymás mellett.
d: a görgők legnagyobb átmérője
dcs: a görgők hevederbe nyúló átmérői
b1: a hevederek közti belső távolság
b2: a hevederek közti külső távolság
f1: a kötőgörgő végeinek távolsága láncközéptől
t: osztás
Fogazott lánc
Nagysebességű hajtásokhoz alkalmazott típus. Olyan hajtólánc, melynek hevederei belül fogazattal vannak ellátva. Az egymás mellé helyezett hevedereket csapok kötik össze. A lánckerék fogazata olyan szögben van kialakítva, hogy a lánc fogazata a fogak teljes oldalfelületén egyszerre feküdhet fel, s ez csendesebb kapcsolódást biztosít. Ezért ezeket a láncokat zajtalan láncoknak is nevezik. A hevedereket összekötő csapok kiképzése szerinti lánctípusok: csapos fogaslánc, betéthüvelyes fogaslánc és mérlegcsuklós fogaslánc. A leggazdaságosabb láncsebesség 6-7,5 m/sec. Egyenletes nyomatékátvitellel és jó kenéssel jó minőségű fogazott láncra 10-15 m/sec láncsebesség is megengedhető.
cs: a csapok hossza
i: egy heveder vastagsága
f: a furat átmérője
g: a hevederek legnagyobb szélességi mérete
t: osztás
Az eddig ismertetetteken kívül egyéb lánctípusok is elterjedtek, mint pl. a térben jól
A legegyszerűbb és legrégibb típus a szemes lánc
Acélhuzalból hajtással és hegesztéssel speciális láncgyártó gépeken készül. A szemes láncokat nagyobb terhek emelésére, felfüggesztésére használják. A rozsdamentes láncot a modern építészet is felfedezte, ereszek lefolyócsöve helyett. Térelválasztóként, kordonként is gyakran használják.
d: szemvastagság
t: a szemek egymáshoz viszonyított távolsága
b: a szemek legnagyobb külső szélessége amelyet rúdanyagból darabolással, hajlítással és az érintkező felületek mentén végzett tűzi- vagy ellenálláshegesztéssel gyártanak.
A láncok végtelenítése
Többféle módon is egyszerűen megoldható. A szemes láncokat — a szükséges hosszúságban — gyárilag végtelenítik. Bizonyos típusok (pl. a horgos lánc) pedig szemekből állíthatók össze, így bármikor, tetszés szerinti hosszban végteleníthetők. A legtöbb lánc szerkezete megköveteli, hogy a lánc páros számú tagból álljon, mivel a szomszédos lánctagok különböznek egymástól és csak minden második tag egyforma. A kisebb méretű görgős láncokat ún. patentszemmel végtelenítik, amelyeket, pedig „U” alakú lapos rugók zárnak le. Ezeket az „U” alakú rugókat a csapszegek végén kialakított hornyokba pattintják bele. Ahol a láncot páratlan számú taggal kell végteleníteni, ott hajlított, hevederes kapcsolótagot alkalmaznak, mely a csap kiesése ellen legegyszerűbben sasszeggel biztosítható. Miután nagyjából megismerkedtünk a különböző lánctípusokkal, kanyarodjunk vissza az eszköz felhasználási területeiről szóló témakörhöz, és tekintsünk meg néhány gyakorlati példát.
Láncos emelő, lánccsigasor
Tetszőleges helyre felfüggaszthető, daruhoroggal és egy mozgó lánckerékkel ellátott teheremelő szerkezet. A lánckeréken átvetett csapos, vagy kalibrált szemes lánc álló, és mozgó ágán a horogra függesztett teher megoszlik. A mozgó láncágat a láncos emelő pajzslemezei közé ágyazott, láncvezetővel ellátott láncdió vagy csavarhajtás mozgatja, melyet önműködő kilincskerekes fékszerkezet biztosít. Hajtása szemes kalibrált lánc közvetítésével, kézi. Egyszerű, igénytelen szerkezet, súlya csekély, könnyen áthelyezhető, 0,125 – 10 t terhelésre alkalmas. Hátránya, hogy lassú, ezért hatásfoka nem kielégítő.
Láncos kút
Kézi hajtású, a térfogat kiszorítás elvén működő szerkezet kutak vizének kiemelésére. A vizet végtelenített láncra erősített, függőleges csőben mozgó dugattyúk emelik a felszínre.
Láncos kaparó, láncos vonszoló kaparószalag:
Nyitott, vízszintes vagy ferde vályúban nagy darabos vagy apró szemcsés ömlesztett anyagot hevederes vagy szemes láncra vagy acélkötélre egymástól 0,4- 0,8 m távolságra felerősített kaparólapokkal torlaszolással továbbító anyagmozgató gép. Hossza általában 50- 100 m, teljesítménye kb. 100 m3/óra.
Láncos kefe
A daratisztítógép szitaszövetének eltömődését megakadályozó tisztítóberendezés. A szitabevonat szélességével megegyező hosszúságú egyenes kefék két végükön végtelenített láncokhoz vannak erősítve, és mozgatásuk ezekkel történik a szitafelületük alatt. Hátránya, hogy működtetésére, külön mozgatóberendezés szükséges.
Felhasznált Irodalom:
Műszaki Lexikon
Főszerkesztő: Polinszky Károly
Akadémia Kiadó, Budapest 1972
Szóljon hozzá