Mi a lánc? Milyen típusokat különböztetünk meg, és hol lehet ezeket felhasználni?

Ezekre a kérdésekre kaphat választ, ha elolvassa cikkünket. A lánc mechanikai értelmezése szerint nem más, mint egymásba fűzött gyűrűk, vagy tagok együttese, melynek mindegyik gyűrűjébe, vagy tagjába legfeljebb csak két másik gyűrű, vagy tag kapcsolódik. A láncok különböző típusait elsősorban erőátviteli, másodsorban, pedig rögzítési, biztonsági, illetve díszítési célokkal használjuk.

A következőképpen csoportosíthatjuk a láncokat:

  • Csapos lánc (Gall-lánc)
  • Hüvelyes láncok
  • Görgős láncok
  • A gyakorlatban használt, nem szabványosított típusok
Csapos lánc (Gall-lánc):

Edzés nélküli hevederekből áll, melyeket nagyobb szilárdságú, edzett, tömör csapok kötnek össze lánctagokká. A csapok végeit szegecseléssel, nagyobb átmérőknél pedig alátéttárcsával és sasszeggel biztosítják. Szerkezetük egyszerű, darukon teheremelésre, húzópadokban az alakított munkadarab mozgatására használatosak. Mint lánchajtások, csupán kis sebességnél (<0,3m/sec-ig) használatosak.

Csapos lánc (Gall-lánc)

d: a csapok legnagyobb átmérője
dcs: a csapok hevederbe nyúló átmérői
d3: a csatlakozó vég furatátmérője
b1: a hevederek közti belső távolság
f1: a kötőcsap végeinek távolsága láncközéptől
f2: a csapvégek távolsága láncközéptől
g: a hevederek legnagyobb szélességi mérete
s: egy heveder vastagága
t: osztás

Hüvelyes láncok:

Főként durva üzemű hajtásokhoz használatosak. A láncban kétféle heveder van. A belső hevedereket a hüvelyekre, a külső hevedereket, pedig a csapok végeire sajtolják, és a sajtolt illesztéseket elfordulás ellen lemunkált, párhuzamos síkfelületekkel biztosítják. Amikor a lánc a hajtókerék forgó mozgását átveszi, a külső hevederbe rögzített csap és a belső hevederbe rögzített hüvely nagy felületen érintkezik egymással, következésképpen a csapokra ható terhelés lényegesen kedvezőbb eloszlású, mint Gall-láncoknál. Ilyen típusok például a csapos hajtó- és vonóláncok.

Hüvelyes láncok

d: legnagyobb átmérő
b1: a hevederek közti belső távolság
f1: a kötőhüvely végeinek távolsága láncközéptől
f2: a hüvelyvégek távolsága láncközéptől
s: egy heveder vastagsága
t: osztás

Görgős láncok:

Nagyobb erőátvitel és láncsebesség esetén (15 m/s-ig) görgős láncok használatosak, amelyek szerkezete hasonló a hüvelyes láncokéhoz. Kilazulás ellen a csapszegeket és a hüvelyeket a lánchevederekbe való szoros illesztésük biztosítja. A hüvelyek belső hevederek által közrefogott részeire, amelyek a lánckerék fogaival érintkeznek, egy-egy laza illesztésű görgőt húznak fel, így a lánc a fogakon nem súrlódik, hanem gördül (súrlódás csak a láncon belül, a hüvely és a görgő között van). A görgős láncok kétféle minőségben készülnek: a) a közönséges lánchajtások számára kisebb szilárdságú ötvözetlen, b) a nagyobb sebességű és teljesítményű hajtások számára, pedig nagy szilárdságú ötvözött acélból. Az ötvözött acélok esetében kisebb keresztmetszet engedhető meg, ebből adódóan folyómétersúlyuk kisebb. A tagok szilárdabbak, így azonos hajtási sebességnél nagyobb kerületi erő engedhető meg. Ilyenek például a görgős vonólánc és a futógörgős vonólánc. Nagyobb kerületi erők átvitelére két- és háromsoros kivitelű lánchajtás is készül, pl. háromsoros görgős lánc. Ha nagyobb erőhatás esetén háromnál több sorra van szükség, akkor két darab, két- vagy háromsoros láncot helyeznek el egymás mellett.

Görgős láncok

d: a görgők legnagyobb átmérője
dcs: a görgők hevederbe nyúló átmérői
b1: a hevederek közti belső távolság
b2: a hevederek közti külső távolság
f1: a kötőgörgő végeinek távolsága láncközéptől
t: osztás

Fogazott lánc

Nagysebességű hajtásokhoz alkalmazott típus. Olyan hajtólánc, melynek hevederei belül fogazattal vannak ellátva. Az egymás mellé helyezett hevedereket csapok kötik össze. A lánckerék fogazata olyan szögben van kialakítva, hogy a lánc fogazata a fogak teljes oldalfelületén egyszerre feküdhet fel, s ez csendesebb kapcsolódást biztosít. Ezért ezeket a láncokat zajtalan láncoknak is nevezik. A hevedereket összekötő csapok kiképzése szerinti lánctípusok: csapos fogaslánc, betéthüvelyes fogaslánc és mérlegcsuklós fogaslánc. A leggazdaságosabb láncsebesség 6-7,5 m/sec. Egyenletes nyomatékátvitellel és jó kenéssel jó minőségű fogazott láncra 10-15 m/sec láncsebesség is megengedhető.

Fogazott lánc

cs: a csapok hossza
i: egy heveder vastagsága
f: a furat átmérője
g: a hevederek legnagyobb szélességi mérete
t: osztás

Az eddig ismertetetteken kívül egyéb lánctípusok is elterjedtek, mint pl. a térben jól

A legegyszerűbb és legrégibb típus a szemes lánc

Acélhuzalból hajtással és hegesztéssel speciális láncgyártó gépeken készül. A szemes láncokat nagyobb terhek emelésére, felfüggesztésére használják. A rozsdamentes láncot a modern építészet is felfedezte, ereszek lefolyócsöve helyett. Térelválasztóként, kordonként is gyakran használják.

Szemes lánc

d: szemvastagság
t: a szemek egymáshoz viszonyított távolsága
b: a szemek legnagyobb külső szélessége amelyet rúdanyagból darabolással, hajlítással és az érintkező felületek mentén végzett tűzi- vagy ellenálláshegesztéssel gyártanak.

A láncok végtelenítése

Többféle módon is egyszerűen megoldható. A szemes láncokat — a szükséges hosszúságban — gyárilag végtelenítik. Bizonyos típusok (pl. a horgos lánc) pedig szemekből állíthatók össze, így bármikor, tetszés szerinti hosszban végteleníthetők. A legtöbb lánc szerkezete megköveteli, hogy a lánc páros számú tagból álljon, mivel a szomszédos lánctagok különböznek egymástól és csak minden második tag egyforma. A kisebb méretű görgős láncokat ún. patentszemmel végtelenítik, amelyeket, pedig „U” alakú lapos rugók zárnak le. Ezeket az „U” alakú rugókat a csapszegek végén kialakított hornyokba pattintják bele. Ahol a láncot páratlan számú taggal kell végteleníteni, ott hajlított, hevederes kapcsolótagot alkalmaznak, mely a csap kiesése ellen legegyszerűbben sasszeggel biztosítható. Miután nagyjából megismerkedtünk a különböző lánctípusokkal, kanyarodjunk vissza az eszköz felhasználási területeiről szóló témakörhöz, és tekintsünk meg néhány gyakorlati példát.

Láncok végtelenítése

Láncos emelő, lánccsigasor

Tetszőleges helyre felfüggaszthető, daruhoroggal és egy mozgó lánckerékkel ellátott teheremelő szerkezet. A lánckeréken átvetett csapos, vagy kalibrált szemes lánc álló, és mozgó ágán a horogra függesztett teher megoszlik. A mozgó láncágat a láncos emelő pajzslemezei közé ágyazott, láncvezetővel ellátott láncdió vagy csavarhajtás mozgatja, melyet önműködő kilincskerekes fékszerkezet biztosít. Hajtása szemes kalibrált lánc közvetítésével, kézi. Egyszerű, igénytelen szerkezet, súlya csekély, könnyen áthelyezhető, 0,125 – 10 t terhelésre alkalmas. Hátránya, hogy lassú, ezért hatásfoka nem kielégítő.

Láncos kút

Kézi hajtású, a térfogat kiszorítás elvén működő szerkezet kutak vizének kiemelésére. A vizet végtelenített láncra erősített, függőleges csőben mozgó dugattyúk emelik a felszínre.

Láncos kaparó, láncos vonszoló kaparószalag:

Nyitott, vízszintes vagy ferde vályúban nagy darabos vagy apró szemcsés ömlesztett anyagot hevederes vagy szemes láncra vagy acélkötélre egymástól 0,4- 0,8 m távolságra felerősített kaparólapokkal torlaszolással továbbító anyagmozgató gép. Hossza általában 50- 100 m, teljesítménye kb. 100 m3/óra.

Láncos kefe

A daratisztítógép szitaszövetének eltömődését megakadályozó tisztítóberendezés. A szitabevonat szélességével megegyező hosszúságú egyenes kefék két végükön végtelenített láncokhoz vannak erősítve, és mozgatásuk ezekkel történik a szitafelületük alatt. Hátránya, hogy működtetésére, külön mozgatóberendezés szükséges.

Felhasznált Irodalom:
Műszaki Lexikon
Főszerkesztő: Polinszky Károly
Akadémia Kiadó, Budapest 1972